Az öntvény megszilárdulási folyamata során általában három terület van a keresztmetszetén, nevezetesen a szilárd terület, a megszilárdulási terület és a folyékony terület.
A megszilárdulási zóna az a terület, ahol „szilárd és folyékony együtt élnek” a folyékony zóna és a szilárd zóna között. Szélességét a megszilárdulási zóna szélességének nevezzük. A megszilárdulási zóna szélessége nagyban befolyásolja az öntvény minőségét. Az öntés szilárdítási módja az öntvény keresztmetszetén megjelenő szilárdulási zóna szélességén alapul, és rétegenkénti megszilárdulásra, pasztaszilárdulásra és közbenső szilárdításra oszlik.
Vessünk egy pillantást az olyan szilárdítási módszerek jellemzőire, mint a rétegenkénti megszilárdulás és a pasztaszilárdítás.
Rétegenkénti megszilárdulás: Ha a szilárdulási zóna szélessége nagyon szűk, az a rétegenkénti megszilárdulási módszerhez tartozik. Megszilárdulási frontja közvetlenül érintkezik a folyékony fémmel. A szűk megszilárdulási zónába tartozó fémek közé tartoznak a tiszta fémek (ipari réz, ipari cink, ipari ón), az eutektikus ötvözetek (alumínium-szilícium ötvözetek, az eutektikushoz közeli ötvözetek, mint például a szürkeöntvény), valamint a szűk kristályosodási tartományú ötvözetek (pl. alacsony széntartalmú acél). , alumínium bronz, sárgaréz kis kristályosodási tartománnyal). A fenti fémtokok mind a rétegenkénti megszilárdítási módszerhez tartoznak.
A folyadék szilárd halmazállapotúvá szilárdulásakor és térfogatának zsugorodása során folyamatosan pótolható folyadékkal, és a diszperz zsugorodásra való hajlam kicsi, de koncentrált zsugorodási lyukak maradnak az öntvény végső megszilárdult részében. A koncentrált zsugorodási üregek könnyen eltávolíthatók, így a zsugorodási tulajdonságok jók. Az akadályozott zsugorodás okozta szemcseközi repedések könnyen megtölthetők olvadt fémmel, hogy begyógyítsák a repedéseket, így az öntvények nem hajlamosak melegrepedésre. Akkor is jobb a töltőképessége, ha a töltési folyamat során megszilárdul.
Mi a paszta koaguláció: Ha a koagulációs zóna nagyon széles, akkor a paszta koagulációs módszerhez tartozik. A széles szilárdulási zónába tartozó fémek közé tartoznak az alumíniumötvözetek, magnéziumötvözetek (alumínium-rézötvözetek, alumínium-magnéziumötvözetek, magnéziumötvözetek), rézötvözetek (ónbronz, alumíniumbronz, sárgaréz széles kristályosodási hőmérséklet-tartományban), vas-szén ötvözetek (magas széntartalmú acél, gömbgrafitos vas).
Minél szélesebb egy fém megszilárdulási zónája, annál nehezebb a buborékok és zárványok az olvadt fémben lebegni és eltávolítani az öntés során, és az adagolás is nehézkes. Az öntvények hajlamosak a forró repedésre. Ha repedések keletkeznek a kristályok között, nem tölthetők meg folyékony fémmel, hogy meggyógyítsák őket. Ha az ilyen típusú ötvözet a töltési folyamat során megszilárdul, töltőképessége is gyenge.
Mi a közbenső megszilárdulás: A keskeny szilárdulási zóna és a széles szilárdulási zóna közötti megszilárdulást köztes megszilárdulási zónának nevezzük. A köztes megszilárdulási zónába tartozó ötvözetek közé tartozik a szénacél, magas mangántartalmú acél, néhány speciális sárgaréz és fehér öntöttvas. Táplálkozási jellemzői, termikus repedési hajlama és formakitöltő képessége a rétegenkénti megszilárdulás és a paszta megszilárdulása között van. Az ilyen típusú öntvények megszilárdulásának szabályozása elsősorban az eljárási paraméterek beállítására, az öntvény keresztmetszetén kedvező hőmérsékleti gradiens kialakítására, az öntvény keresztmetszetén a megszilárdulási terület csökkentésére, valamint a pépes megszilárdulásról rétegre történő megszilárdításra irányul. -rétegenkénti megszilárdítás a minősített öntvények beszerzése érdekében.
Feladás időpontja: 2024. május 17
